Due Diligence

Cikkünkből arra kapsz választ, hogy mit várnak el a főnökeid, ha due diligence (DD) vizsgálatot kell végez(tet)ned, ilyen vizsgálat kezdődik nálatok, illetve ha megrendelni kívánsz ilyen szolgáltatást, miben kaphatsz támogatás a speciális tanácsadótól. 

Mikor szükséges, és mire terjed ki "DD" vizsgálat?

Először is minden befektető szeretne alacsony kockázat mellett, magas nyereséget realizálva üzletet kötni. Csakhogy ez a legritkábban lehetséges. Mondhatjuk, hogy ami csábítóan kedvező üzlet, az minimum gyanús. Ha egy vállalat átvilágítás nélkül vásárol fel egy másik vállalatot, akkor kiteszi magát a rejtett kötelezettségek és pénzügyi körülmények kockázatának.

Az üzleti életben a fúzió, felvásárlás, kivásárlás a leggyakoribb eset, amelyben szükséges ez a fajta cégátvilágítás, amelynek során a befektetőnek a kockázat csökkentés érdekében olyan információkra van szüksége, amelyeket részben 

• a cég könyveléséből,
• az engedélyeiből,
• ügyféllistákból és nyilvántartásokból, 
• a vállalat kötelezettségvállalási irataiból
• esetleges közelmúltbeli peres eljárás irataiból tudhat meg.

Ezt követően helyszíni bejárás keretei között történik

• az alkalmazottak és a vezetés meghallgatása,
• az eszközök, berendezések állapotának megvizsgálása,
• a létesítmény(ek) állapotvizsgálata,
• az alkalmazott technológiák megismerése, folyamatok ellenőrzése.

Ez valami új előírás?

Ne gondoljuk, hogy ez a fajta átvilágítás újkeletű, hiszen már az 1933. évi amerikai értékpapírtörvény alkalmazta a "kellő gondosság kötelezvényét", amikor is előírta az értékpapír-kereskedők és brókerek számára, hogy a vevők védelme érdekében adjanak át lényeges információkat az általuk eladott értékpapírokról. 

(Hangsúlyozni kell, hogy e törvénynek az indikátora az 1929-es tőzsdei összeomlás volt, ami egy évtizedes rossz és bizonytalan üzleti befektetési gyakorlatból eredt.)

A due diligence-re általában azt követően kerül sor, mikor már az első tárgyalások kölcsönös szimpátiája alapján a felek a befektetés kölcsönös feltételeiben megegyeztek és a befektető meg akar arról győződni, hogy a vállalattal kapcsolatos állítások megfelelnek-e a valóságnak. 

Az előbbiekből jól látható, hogy az adatok teljes körű ellenőrzésében számviteli és jogi szakember, ingatlan becslésben jártas műszaki szakember is részt vehet vagy vesz, de az igazán kellő gondossággal eljáró megbízók speciális tanácsadót is megbíznak.

Ha a due diligence során kiderül, hogy eltitkoltak valamit, nem lesz még egy esélye a projektgazdának, hogy magyarázatot adjon, és újra tárgyaló asztalhoz ültesse a befektetőket. A szavahihetőség elvesztése egyben az üzlet elvesztése is.

Mire terjed ki a speciális tanácsadó tevékenysége?

Mint a fentiekből is kiderült, a pénzügyi-, jogi- és ingatlanos szakemberek a projektben érintett céghez köthető és rendelkezésre álló adatokból alkotnak véleményt, készítenek előterjesztést. De néha csak egy igazán kevés hiányzik, hogy a valós kép kirajzolódjon.

A speciális tanácsadó a projektgazda és érdekeltségi körének körülményeire és várható üzleti magatartására vonatkozó információkkal segíti a befektető szakértőit, illetve egészíti ki jelentésüket.